Végülis elfárasztott, hogy egész nap készen kellett állnod midenre. Habár a vén fószer nagyon rendes volt, igazán barátságos, nem érezted magad annyira biztonságban az első napodon, hogy elengedhesd magad. A legkevésbé sem hiányzott,hogy ebben a rohadt magassarkúban kelljen elvonulni a buszmegállóig úgyhogy a hátsó ajtóhoz sétáltál, hogy kinyisd azt.

     - Te meg mit csinálsz? - kérdezte döbbenten.

     - Beülök. Azt hittem haza akarsz vinni - mondtad incselkedve. 

     - Nem kell hátra ülnöd. 

     - Jó nekem hátul is - vontad meg a vállad. 

    - Nem baj, akkor is előre ülj - morogta, te meg irritáltan felsóhajtottál és megkerülted a kocsit. Nem mindegy neki, hogy hova akarsz ülni? Tiszta kellemetlen lesz mellette ücsörögni egész úton.

Az utálatos stílusa annyira felháborított, hogy csak most vetted észre, milyen drága autóba szálltál. Egyre több kérdés merült fel benned, és pillanatokig tűnődtél, hogy mit tegyél. 

 

Végül 

 

Beszélgetést kezdeményeztél >> 

Megvártad ameddig magától beszélni kezd >>