Sziasztok, Jun vagyok.

Animés honlapszerkesztési pályafutásomat 14 évesen kezdtem, ahogy a fanfiction írást is. A Naruto időszaka volt ez! Amikor a nyáriszünetben a határtalan mennyiségű szabadidő és a pusztító forróság hatására a házban hűsölve unatkoztunk a húgommal.

Mellesleg, amikor először láttam a gyerek csatornán, azonnal át is kapcsoltam, mert Naruto olyan idegesítő jelenség volt számomra. Végülis egy kifejezetten unalmas napon kényszerültem a megnézésére, amikor anya barátnője átjött. Ennek nem örültem, és elvonultam inkább megnézni ezt a részt, amit éppen akkor adott a tévé.

Ezt a történetet azért mesélem el, mert ez az élmény vezetett az első történetemhez. lletve az első fanfiction alapú történetemhez, mert az írás mindigis a hobbim volt. Általánosban sok fogalmazást írtunk és idővel divat lett az ostályban saját könyvet írni. Főleg miután lehetőséget kaptunk egy találkozóra Janikovszky Évával, aki sokunknak aláírta a könyvét vagy a füzetét. Persze csak a jótanulóknak!

Én nem voltam az...

Szóval miután hetekig alig vártuk az új részeket, ez akkoriban nehéz volt. Mostanában már csak neten nézem őket, így nem tudom, hogy adja a tévé, de akkor rendszeresen össze-vissza adták. Új részt látni kihívás volt. Ennek ellenére kitartóan vártuk őket, amíg aztán az egyik osztálytársunk apja le nem töltötte és be nem hozt az iskolába. Így terjedt aztán szabadon a Naruto őrület és így sikerült megnéznem az első 5 évadot.

Eközben persze megfogalmazódott bennem a saját menő Ninja karakterem, Jun. Meg a szerepjátékos oldalam, konoha gondolata is. Ami aztán rajongói oldalként működött éveken át.

A történetemet természetesen nem sikerült megírni, mert sosem mertem felrakni, amikor végre jutottam valamire. Valójában teljesen odáig voltam Sasuke karakteréért, de egyben utáltam is, és cikinek tartottam, hogy nem csak utálom. A történetemben szerettem volna, ha Jun szerelmes lesz, és ez megváltoztatja őt, kicsit puhítja, de végül nem akartam Sasuke szerelmi szálat, mert nem érdemelte meg. Végül úgy határoztam, hogy egy másik karakterrel alakítok neki olyan viszonyt, és a döntést arra alapoztam, hogy az ismerőseim kiket stipistopiztak már le saját maguknak. Így végezte Jun Neji melett, mert őt senki nem akarta. Talán ez volt végülis az oka annak, hogy nem sikerült megírnom a sztorit.

Valójában egy olyan történetet akartam írni, amiben egy lány meg akarja ölni Narutoék csapatát bosszúból, de megenyhül, amikor beleszeret ebbe az utálatos Sasukéba. Mai napig kínos leírni, hogy a sorozat legégetnivalóbb karakterét valamiért belül szerettem.

Akkoriban a Sakura19 néven regisztráltam az oldalam, de nem azért, mert ő akartam lenni. Illetve az első évadban igen, mert birtam, hogy rózsaszín a haja és tetszett a ruhája. De a nevet valójában azért választottam, mert tudtam, hogy cseresznyevirágot jelent, és ez nagyon tetszett. Ráadásul ezt a szót első alkalommal ének órán hallottam az ének tanárunktól, aki gyakran zongorázott nekünk. Azt mondta, hogy nem megy neki jól, de én áhítattal hallgattam minden hangot. Félig titkolva, hogy tetszik, mert akkoriban divat volt fújjogni a komolyzenére. Már akkor sem értettem, mert nekem kifejezetten tetszettek a klasszikusok, és kifejezetten a zongora. A tanárnőnk pedig több hangszeren is nagyon tehetséges volt, és tőle hallottam először a Sakura című japán klasszikust. Jóval a Naruto rajongásom előtt.

Innen jött hát a kódnév, de sosem terveztem, hogy ez lesz a nevem a neten vagy ilyesmi, ez csak egy felhasználónév volt, és Jun akartam lenni, ahogy a főszereplőm.

Azóta is időszakos kihagyásokkal, pihenésekkel időről időre feltűnök, és írok. Nem feltétlenül mindig animéset és nem is mindig fanfictiont, de a lényeg az írás öröme. A gyönyörű mondatok csokrai. Ilyen most ez is.

Később aztán elköltöztem otthonról és saját életet kezdtem. Hoszú ideig nem néztem egy animét sem, és konoha meg az összes ehhez köthető emlékem is eltűnt a barátnőmet kivéve. Az egyetlen személyt, aki folyamatos látogatója volt az oldalnak az elejétől a végéig. Később persze újra animézni kezdtem, de egy ideig nem írtam semmit mert nem volt olyan anime fiú, aki legyőzte volna Sasukét. Akiről érdemes lett volna írni. Illetve nem volt egy olyan világ, ami végre felért volna a Narutohoz.

Évek teltek így el, mire rátaláltam Shotora, akiről érdemes írni. Ő újra meghozta a kedvem egy sztorihoz, habár az anime világa nem éppen az, amire vágytam, éppen ezért kellett egy kis rásegítés. Ez a rásegítés a barátnőmtől érkezett, aki sunyiban írt egy történetet Bakugoról. Bevallom, hogy úgy éreztem, kihagytak valamiből. Én mindig elmondtam, ha volt valami érdekelt. Egy új hobbi, új sorozat, anime vagy egy sztori, amit írok. Akkoris ha béna, vagy nem érdekes. Ő pedig kihagyott... és csak azért néztem meg az animét, hogy értsem, miről szól ez a sztori, amit írt. Úgy éreztem, hogy elveszítettem a barátságát, és már csak megszokásból keresi a tásaságom. Vagy unalomból. Nem feltéltlenül érdekelt az anime. Ezzel a hősös témával nem nagyon szerettem volna dolgozni, de végülis megtetszett. Habár mai napig nem a kedvencem, Shotoért megérte mert ő pedig hosszú idő óta végre Best boy^^

Sasukét legyőzve végre belemerültünk egy közös sztoriba is, aminek átmenetileg a hősöm címet adtam, de továbbra is nyitott vagyok a javaslatokra.

Rajongásom az animefiúk iránt töretlen, mindig találok magamnak egy sztorit, vagy animefiúkát, akivel érdemes foglalkozni.

Ezt az oldalt a Shoto korszakom derekán hoztam létre, de nem szükségszerűen limálódik az ő sztorijaira. Az oldal bővül az újabb érdeklődéseimmel és sztorijaimmal.

Általában a nyugodt, kedves, megbízható feltűnően csinos fiúk hívják fel a figyelmem, de természetesen előfordulhatnak kivételek is. Fontos, hogy legyen benne valami nagyon szeretnivaló, és kifejezetten érdekes, amivel lehet dolgozni.

 

Térjetek vissza időről időre, hogy éppen ki a kiszemeltem, és merüljetek el egy-egy sztoriban.